Mediáció

Mit is jelent a mediáció?

A mediáció egy olyan alternatív vitarendezési módszer, amely segíthet gyorsabban és kevesebb stresszel megoldani a vitákat – mindezt költséghatékony módon, anélkül, hogy bíróságra kellene menni.

A mediáció valamilyen konfliktust próbál meg rendezni a felek közt. A konfliktus általában akkor alakul ki, ha bizonyos célokat akarunk elérni, vagy javakat megszerezni. A konfliktus nem csak pénz és hatalom miatt alakulhat ki. A konfliktus kialakulhat értékek, érdekek, információk és kapcsolati konfliktusok mentén is.

Mi a mediáció célja

A mediáció célja, hogy segítsen a feleknek egy olyan, mindkét fél számára elfogadható megoldást találni a vitáikra, amely a konfliktusok gyors, hatékony és költséghatékony rendezését teszi lehetővé. A mediátor egy semleges, pártatlan szakember, aki irányítja a folyamatot, de nem hoz döntést, hanem segít a feleknek saját maguknak elérni a megoldást. A mediáció tehát a kölcsönös megegyezésre és a kommunikáció javítására épít, de írhatsz...

Milyen esetekben, kiknek lehet hasznos a mediáció?

Családoknak és házaspároknak: Válások, kapcsolati konfliktusok, gyermekelhelyezés, gyermektartásdíj, vagy örökségi ügyek esetén a mediáció segíthet a felek közötti harmónia megteremtésében, és elkerülhetők a bíróság előtt zajló ellenséges eljárások.

Munkahelyi, iskolai konfliktusokban érintetteknek:

  • Munkahelyi viták, mint például munkaköri viták, zaklatás, diszkrimináció vagy teljesítményproblémák esetén a mediáció segíthet a helyzet gyors megoldásában, anélkül, hogy komolyabb jogi lépésekre lenne szükség.

  • Iskolai konfliktusok esetén, mint pl: bántalmazás, zaklatás esetén, tanár-diák, tanár-szülő konfliktus esetén, csoportok,-osztályok közötti vita...stb). A mediáció iskolai konfliktusok esetén különösen hasznos lehet, mert lehetőséget ad arra, hogy a diákok, tanárok, szülők vagy akár az iskola vezetősége békés, konstruktív módon oldja meg a problémákat. A mediáció segítségével elkerülhetők a hosszú, stresszes és néha még súlyosbító hatású büntető intézkedések, és inkább a megértésre és a kölcsönös tiszteleten alapuló megoldások jöhetnek létre.

Üzleti partnereknek és cégeknek: Két vagy több cég közötti szerződési viták, partneri megállapodások vagy más üzleti nézeteltérések rendezésére.


Szomszédoknak és közösségeknek: Szomszédi konfliktusok (pl. zaj, terület használata, közös tulajdon problémái) esetén.


Bárkinek, aki gyors és költséghatékony megoldást keres: Ha két fél szeretné elkerülni a hosszan elhúzódó peres eljárásokat, és szeretnének egy békés, gyors megoldást, akkor a mediáció ideális választás lehet.


Kiknek, mikor javasolt a mediáció?

- amikor a tárgyalási, egyeztetési folyamatok elakadnak,

- amikor a felek a döntésüket önállóan kívánják meghozni, ennek felelősségét nem szeretnék kiengedni a kezükből, 

- akiket sürget az idő, a fennálló konfliktust minél előbb szeretnék rendezni, nem tudják kivárni a sokszor évekig elhúzódó bírósági eljárást,

- akik a kapcsolatot továbbra is fent szeretnék tartani egymással,

-akiknek olyan szempontok is fontosak a konfliktus rendezése során, amelyet az igazságszolgáltatás nem tud figyelembe venni,

- akik önkéntesen, saját akaratukból, vesznek részt a folyamatban 

- akik felelősséget éreznek a konfliktusmegoldás iránt,

-akik keresik a lehetőséget a konfliktusmegoldása felé,

- akik nyitottak a különböző megoldási javaslatok megbeszélésére

Kiknek, mikor NEM javasolt a mediáció?

- amikor a felek közötti erőteljes hatalmi egyensúlyhiány áll fenn: ha az egyik fél túlzottan dominálja vagy manipulálja a másikat (például családon belüli erőszak, abúzust okozó viselkedés, munkahelyi zaklatás esetén), a mediáció nem biztos, hogy megfelelő módszer, mert nem biztosítja az egyenlő esélyeket a felek számára.

- ha az egyik fél nem hajlandó részt venni a folyamatban: ha valamelyik fél nem akar részt venni a mediációs folyamatban, vagy szándékosan akadályozza azt, akkor nem lesz eredményes.

Komplex jogi ügyek esetén:(pl. súlyos bűncselekmények, vagy komoly pénzügyi csalás), a mediáció nem mindig elegendő ahhoz, hogy a kérdések tisztázásra kerüljenek.

Amikor bűncselekményekről van szó: ha a vita bűncselekményekre épül (például erőszakos bűncselekmények, zaklatás, sikkasztás), akkor a mediáció nem helyettesítheti a bírósági eljárást. Ilyenkor a jogi hatóságok és a büntetőeljárás az irányadó.

-Ha az egyik fél a válás után szeretné elérni az egyoldalú döntést: Válás esetén, ha egy fél nem hajlandó kompromisszumra, és célja a másik fél teljes alárendelése (pl. gyermekelhelyezés, vagyonmegosztás kérdéseiben), akkor a mediáció nem biztos, hogy működni fog.

- a hitek, a vallási meggyőződés, a filozófiai elvek, attitűdök ( akár rasszista, szexuális, deviáns) nem mediálhatók

- bármely fél kezelhetetlen, félelmet keltő viselkedése.

Bizalmas – Minden megbeszélés titoktartás mellett zajlik.

• Tökéletesebb önálló döntéshozatal: A felek közvetlenül részt vesznek a döntésben, így a megoldás valóban tükrözi a saját igényeiket és érdekeiket.

A mediáció előnyei:

• Gyors – A mediáció gyorsabb, mint a peres eljárás, és kevesebb időt és energiát igényel a felektől.

• Költséghatékony – A bírósági eljárásokkal szemben a mediáció olcsóbb alternatívát kínál.

• Kölcsönös tisztelet – A mediáció során a felek egyenrangú partnerként dolgoznak a megoldáson. A mediáció célja, hogy a felek ne váljanak el élesen egymástól, hanem a lehető legjobb megoldást találják, miközben megtartják a kapcsolatukat. A felek közötti jobb kommunikáció és megértés segíthet elkerülni a jövőbeli vitákat.


Mediátor szerepe a folyamatban

Mi az, amit biztosan bele teszek a folyamatba:

  • Biztonságos tér kialakítása,
  • titoktartás,

  • tisztelet egymás és a folyamat iránt,

  • semleges viszonyulás a téma felé,
  • nyílt, őszinte, manipulációtól mentes viselkedés,
  • egyértelmű, világos, tiszta kommunikáció,
  • fókusz tartás, adott problémára koncentrálás,
  • türelem, felkészültség,
  • reális elvárások, célok megfogalmazása,
  • a mediációs folyamat vezetése,
  • az erőegyensúly fenntartása,
  • a megállapodás elérésének segítése,
  • pártatlanság a mediációban résztvevők felé,
  • a valós konfliktus feltárását követő jövő orientáltság,
  • megállapodás megírása.

Mi az, amit biztosan NEM teszek:

  • NEM döntök,

  • NEM javasolok,
  • NEM ítélkezek.
Szöllősi Melinda-szupervizor
Minden jog fenntartva 2023
Az oldalt a Webnode működteti Sütik
Készítsd el weboldaladat ingyen!